Közönséges borostyán 'Thorndale' fajta - Hedera helix 'Thorndale'

Az erdei borostyán (Hedera helix)kúszó növekedésű, örökzöld növény, mely Európa nagy részén, valamint Délnyugat-Ázsiában is őshonos.

Kiválóan alkalmas kerítések, épületek, fák, befuttatására, valamint talajtakaró növényként is megállja a helyét, mivel támaszték híján a talajt fedi be.

Levélzetét karéjos levelek alkotják, melyek a fajtától függően egyszínű zöldek, valamint többszínű, mintásak is lehetnek. Ernyős virágzata kicsi, zöldessárga virágokból áll, melyek késő nyáron és kora ősszel nyílnak.

Virágai nektárban gazdagok, méheket és más rovarokat vonzanak a kertbe. A virágzást követően fejlődnek ki sötétkék bogyós termései.

A borostyán, napostól az árnyékosig bármilyen fekvésbe ültethető, legjobban a félárnyékos helyet szereti. Napos helyen fontos, hogy rendszeresen öntözzük, különösen a szárazabb időszakokban.

Talajok közül legjobban a jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag üde talajokat kedveli, de átlagos kerti talajokban is szépen fejlődik.

Növekedése az ültetés évében lassú, később azonban megindul, olyannyira, hogy szükséges lehet metszéssel kordában tartani. Szaporítani nagyon egyszerűen, dugványozással lehet.

A szobaborostyán (Hedera canariensis) az aráliafélék családjába tartozó Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos növényfaj, kereskedelemben nemesített fajtáit forgalmazzák.

Világos vagy félárnyékos helyet, egész évben szobahőmérsékletet, télen hűvösebbet kíván. Tarka levelű változatokat ne tartsuk 15 foknál alacsonyabb hőmérsékleten.

Minél tarkább egy borostyán levele annál naposabb, és melegebb, minél zöldebb, annál árnyékosabb és hűvösebb helyet igényel.

Öntözése során használjunk szobahőmérsékletű vizet, tél kivételével tartsuk minden évszakban enyhén nedvesen, télen kevesebb vizet kapjon. Tápoldatozása mérsékelt töménységű tápoldattal történjen kéthetente márciustól augusztusig.

Fűtött szobában gyakran permetezzük, és gondoskodjunk a közvetett párásításról. Átültetni évente szükséges B virágföldbe.

Szaporítása vízben, vagy földben könnyen gyökerező fejdugvánnyal történik, a bokrosabb hatás miatt, egy cserépbe több fiatal növény kerüljön.

A kaukázusi borostyán vagy kolkhiszi borostyán (Hedera colchica) örökzöld kúszónövény, mely a Kaukázus vidékén őshonos. Támasztékra könnyedén felfuttatható, támaszték nélkül talajtakaró növényként ültethető a kertbe.

Az alapfaj levélzetét szív alakú, bőrnemű, sötétzöld színű levelek alkotják, de a kertészetekben számos tarka levelű változat is kapható. Az idősebb példányok az ősz folyamán kellemes illatú, de nem túl mutatós virágokat hoznak, melyek igazi méhcsalogatók.

A kaukázusi borostyán árnyékos, félárnyékos helyen, szinte bármilyen nem túlságosan kötött talajba ültetve szépen fejlődik. Nem túl igényes növény, mely tolerálja a szárazságot is. Az árnyékot kimondottan szereti, tövét ne ültessük napos helyre.

Metszeni alapvetően nem szükséges, elég csak akkor, ha szeretnénk egy kicsit megzabolázni. Betegségek közül a levélfoltosodás, kártevők közül a levéltetvek károsíthatják időnként. Szaporítani dugványozással lehet.